Na, igen.. Még a rész előtt szeretnék írni egy kis.. bevezetést. (XDD) Egy baromi nagyon hibáztunk. Basszus Csajok.. tegnap este úgy szakadtunk, mint még soha életünkben! Elképzelni nem tudjátok! XD Nos, igen.. A név. A lány neve. Ami férfi.. Vagyis a név férfi, nem a lány.. so. yeah. A kérdés az! hooooooooogy.. Mennyire zavar titeket a Keith név a lánynak? Annyira megszoktuk, és olyan jó csengése van, szóóóóval.. FAIL! Szeretnétek, hogy átírjuk 4874786 fejezetben a nevét egy lány névre, vagy el tudnátok vonatkoztatni az egésztől? Ahogy láttam a kommentek alapján, ketten.. (azt hiszem) jöttek rá, hogy ez valójában férfi név. Szóval, még egyszer.. Lecseréljük/átírjuk a nevét a történetben a főszereplő lánynak, vagy ez így nektek megfelel? Esetleg nagyon nagyon zavar titeket? Ne haragudjatok, csak.. Na jó, ezt nem tudom kimagyarázni! Ígérjük, legközelebb google nélkül nem fogunk írni. :"DD Nagyon vicces volt az egész helyzet, de ezt komolyan meg kellett kérdeznem tőletek!
*Ja, és még egy kis megjegyzés! Ami talán nem lenne olyan zavaró. Kiejtésben (mikor magatokban olvassátok, és halljátok belső hangotokat) eltérhettek a megszokott "kif(foghang)" kiejtéstől, és egyszerűen "keit"-nek ejtenétek a nevet. Talán ez egy kicsit változtat az egészen. :)
És úristen! Még egyet muszáj! Majdnem elfelejtettem.. Borzasztóan köszönjük a tegnapi visszajelzéseket! Úristen, fantasztikusak vagytok! Remélem kellőképp elbúcsúztatok Nasonéktól és most jöhet Justin és Keith(?) felejthetetlen(reméljük;)) története! :)
A. & L.

- Justin, nem mondom el még egyszer, megértetted? – ajkaimat összeszorítottam, a falba vertem könyököm. Egész este ezzel zaklatott, már kikészültem tőle. – Justin Drew Bieber, azonnal gyere ki! – hangja az egekbe szökött, nekem is ez volt az utolsó csepp a pohárban. Elrántottam a kezem a faltól, kettő lépéssel az ajtó mellett termettem és felrántottam.
- Mi a franc van? – emeltem fel a hangom, megrökönyödve nézett rám, majd visszanyerte eredeti színét. – Mi van, mi? Anya, mi a francot akarsz? – üvöltöttem, úgy, ahogyan még sosem vele, éreztem, hogy arcomba szökik a vérem, összeszorította a fogait. Lehunyta szemeit egy pillanatra és felnézett rám.
- Add ide a telefonodat! – hidegvérrel nyújtotta felém a kezét, egy mosoly szökött arcomra, majd grimasszá vált.
- Nem – suttogtam, közben megráztam a fejem. – Nem fogjuk ezt eljátszani még egyszer! – néztem le rá. – Elegem van abból, hogy mindig parancsolgatsz..
- Add ide a telefonodat! – üvöltött rám, közelebb lépett.
- Különben? – néztem le rá ismét, ajkára harapott, nagyot sóhajtott, határozottan nézett szemeimbe.
- Most! – olyan erősen artikulált, hogy úgy éreztem pofonvágott vele, zsebembe nyúltam. Rájöttem, ahogy vörösen izzó szemeibe néztem, hogy ennek a veszekedésnek sem lesz jó vége.
- Mi értelme, ha odaadom, hm? – kérdeztem tőle komolyan, kezébe csusszantattam. – Holnap elmegyek és veszek helyette hatot. – rántottam vállat, hátat fordítottam neki.
- Elegem van belőled! – mondta normál hangerőn, éreztem, ahogy hátralépked, hangja egyre messzebbről szólt. Eltűnt a folyosón, egy nagy ajtócsapódást hallottam. Egyből szívembe nyílalt valami különösen fájó érzés, nagyot sóhajtva ültem le az ágyamra, lehajoltam. Térdeimre támaszkodtam, lekaptam fejemről, türkizkék sapkámat, az ágyra dobtam. Anya nagy zajokkal tért vissza, lábával kirúgta az ajtómat, felemeltem a fejem. - Csomagolj, mész Stratfordba a nagyszüleidhez! – levágta a bőröndömet a földre és felé mutatott. Felálltam, láttam, hogy arcán könnyek gyöngyöznek, de nem bírtam ki. Eltátottam a számat, olyan dühbe gurultam, mint még soha. Ennyire még sosem fajult el a helyzetünk, elindultam felé. Megráztam a fejem, bal kezem mutatóujját felé mutattam.
- Én abba a lepukkant, köcsög faluba vissza nem megyek! – üvöltöttem rá, rávágtam térdemre. - Most? Komolyan most akarsz visszaküldeni? – teljesen kiakadtam. Nem hittem el. Ilyen nincsen.. Ezt nem teheti meg velem! Ilyen nincsen! – Anya! Tudod te mit vennél el tőlem? Jézusom! Jól érzed magad? Nem vagy lázas? Úristen! – kiáltottam. – Anya! Believe van. Turné. Érted? Nem megyek Stratfordba. Nem húzhatsz vissza a csillogásból egyenesen a sárba.. Ezt nem..
- Justin, az én fiam vagy, értetted? És az én fiam nem ennek született… - mutatott végig rajtam, hangja megcsuklott, könnyei végiggyöngyöztek arcán.
- Anya, kérlek.. – tudtam, hogy veszekedéssel nem megyek semmire, muszáj voltam lehiggasztani magam, ha magamra haragítom, soha az életben nem szól hozzám. Nagyot sóhajtott, megrázta a fejét.
- Nincs apelláta, Justin! – hangja komoly volt. Komolyabb, mint bármikor. – Vagy visszamész három hónapra Stratfordba, vagy itt maradsz Los Angelesben és vége a karrierednek! – hátat fordított, meg sem várta, míg válaszolok… csak rám vágta a szobám ajtaját.
Keith szemszöge
A zene teljesen átjárta a testemet. Úgy éreztem magam, mint egy marionett bábu, amit a hangok rángatnak ide-oda. Erősen összpontosítottam a ritmusra és végtagjaim munkájára. Össze kellett hangolnom őket, hiszen nagyon szorított a határidő. Kegyetlenül kevés időm volt. Lassan egy éve tanultam ezt a koreográfiát, de mindig találtam benne valami hibát. Ha nem én, akkor a tanárom..
- Állj! – kiáltott be. – Nem! Először dömiplié, relévé, dömiplié és póz! – mutatta meg a sorok előtt és a színpad közt a mozdulatsort. Hajamat hátratűrtem szememből kontyomba, kénytelen voltam bólogatni. – Újra! – kezeimet ökölbe feszítettem, visszaálltam a kezdőhelyemre.
Már dél óta itt dekkolok. Nem ettem semmit, majd’ összeestem. A színpad szélén egy flakon szénsavmentes ásványvíz pihent, még a dresszem is szorított. Megigazítottam magamon fekete melegítőmet és zoknimat, majd vártam, hogy elinduljon a zene. Szinte visszafojtott levegővel csináltam végig. Ha ebbe mindent beleadok, akkor van egy kis szabadidőm, egészen este 7 ig. Onnantól még egy 3 órás próba, de azt csak egyedül, bármiféle közönség nélkül szenvedhetem végig. Leborultam a földre, és hallottam, hogy halkult a zene. Végeztem.
- Megbízom benned, Keith. – visszhangzott a hangja a nagy, üres és sötét teremben. Csak engem világítottak a fények, felemeltem a fejemet, ziláltam. – Remélem, nem játszod el a bizalmamat. – vette táskáját vállára. Arcát ráncok borították, de külseje még mindig kifogástalan volt. Egyenes háttal állt meg a széke előtt, ujjait a megfelelő pózban tartotta maga előtt, összekulcsolta kezeit.
- Én próbálom.. – leintett.
- Nem a magyarázkodásodra van szükség. Tettekkel bizonyítsd, Keith! Szerinted hányan lesznek kíváncsiak a magyarázkodásodra? – ásta bele olyan távolról szemeit az enyémekbe.
- Senki.. – mormogtam halkan, lassan felgördültem, felálltam.
- Úgy van. Akkor had lássam, hogy mit hozol ki magadból. Tudom, hogy te ennél sokkal, de sokkal több vagy! Ismerlek. – mintha.. de csak mintha egy mosoly apró foszlányát vettem volna észre száján. De biztos csak képzelődtem..
- Úgy lesz. – mondtam röviden. Bólintottam egyet, majd magas sarkúja kopogása töltötte be a nézőteret egészen addig, amíg ki nem lépett a lengőajtón, majd hamarosan az Avon színház kijáratán, is.
Felsóhajtottam, hátraestem a színpadon, és négykézláb kúsztam el a vizemig. Nem éri meg, hogy kiakadjak. Tudom, hogy ez most csak egy átmeneti állapot, semmi több.. De ez az egy hónap teljesen lerombolja mindenem..
Justin szemszöge
Hajnal volt. Már a nap felkelt én meg a bőröndöm előtt görnyedtem. Pontosabban.. 6 bőrönd előtt. Mindegyiket felcímeztem –magamban- hogy mibe mit fogok rakni. Az egyiket teljesen ellepték a pulóvereim, másikat a pólóim, harmadikat az alsógatyáim és a zoknijaim. Negyedikbe gondoltam a műszaki dolgaimat. Esetleg hangfalak, egy mikrofon, fülhallgatók.. De mi van, ha összetörnek?
- Justin.. – nyitott be valaki lassan, felnéztem rá. Meggyötört arca volt mind a kettőnknek, hiszen este óta nem szolt hozzám. Alig aludtam pár órát, és zuhanyzás közben láttam be, hogy tényleg nem tudok máshogy dönteni. – Nem kell ennyi bőrönd, édes fiam. – ereszkedett térdre, és elkezdte kipakolni dolgaimat.
- Ne, anyaa.. Legalább ebbe ne szólj bele! – rántottam el pulóveres bőröndömet, és magamhoz húztam, így nem érte el. Szúrósan néztem rá, mélyen szemeimbe nézett.
- Olyan vagy, mint apád. – temette jobb kezébe arcát, felsóhajtott, lehajtottam a fejemet. Nem akarom bántani.. – Csak tudd, hogy néhány éve, megvoltál ezek nélkül is. – mutatott a hangfalaimra és a mikrofonra. – Ha nagyon szükséged lenne, hidd el, nagyiék sem a kőkorszakban élnek. Haladnak a korral.. – ráncolta össze szemöldökeit. – Csak gondolkodj el ezen. – Behajolt hozzám, megsimogatta fejemet majd egy puszit adott hajamra. Elhúztam a fejemet tőle, majd néztem, ahogy csalódottan kiment az ajtón. Hát jó, legyen úgy, ahogy ő akarja..
***
Olyan erővel vágtam be magam után nagyi kocsija ajtaját, ahogyan csak tudtam. Bár ő utánam szólt, de mit sem hallva trappoltam fel a lépcsőn. Egy öleléssel köszöntöttem nagyapát a nappaliba, aggódva szemeimbe pillantott, csak megráztam a fejem. Ledobtam hátitáskámat a kanapéra, beleugrottam nadrágomba és visszamentem a kocsihoz. Nagyapa kicsoszogott velem a barna-kék kockás mamuszában, leugráltam a lépcsőn, nagyi már kiemelte a két bőröndömet a csomagtartóból, megfogtam az egyiket, megvártam ameddig Bruce megfogja a másikat és segít felvinni.
Végül is eleget adtam anyának. Nagyiék látták rajtam, hogy dühös vagyok, de iszonyatosan. Még a levegő is más volt, mint Los Angelesben. Gyűlöltem ezt a helyet.. Arról nem is beszélve, hogy mennyi időbe telt, mire hazaértünk a reptérről. Körülbelül fél óra volt. Los Angelesben az autóban még aludtam is.. Hozzászoktam a forgalmas utakhoz, a csillogó plakátokhoz. Gyenge volt nekem Stratford ahhoz, amiben eddig éltem.
Amint nagyapa becsukta maga mögött az ajtót, szétnéztem a szobámban. Minden ugyanúgy volt elhelyezve, mint amikor elmentem. Torkom összeszorult, ahogy a régi cuccaimra néztem és, ahogy megpillantottam a díjaim polcát, elfintorodtam, majd tekintetem a platina lemezemre csúszott. Nem bírtam tovább, kiakadtam. A polchoz léptem, és akkorát vágtam rá, hogy eldőltek rajta a bekeretezett fényképek, hockey-s díjaimból néhány leesett a földre, a szekrényhez léptem. Mindent lesöpörtem róla a földre, összeszorított fogakkal túrtam össze az ágyneműmet, a sarokba dobtam. Csak azután nyugodtam meg, mikor végigrugdostam a földön az akkori kedvenc hó gömbömet, ami az ágyam sarkának ütközött és eltört.
Nagyot sóhajtottam, megráztam a fejem. Zsebembe nyúltam, meggyőződtem róla, hogy a telefonom a zsebemben van, majd feltéptem az ajtót. Nagyi ijedt tekintetével találtam szembe magam, egy lesújtó pillantást mértem rá, majd nadrágomba markolva rohantam le a lépcsőn, az előszobában belebújtam a piros suprámba, leakasztottam a kék sapkám, fejembe húztam és magamra vágtam az ajtót.
***
Fogalmam sem volt róla, hogy hová megyek, de aggodalomra sem nagyinak, sem nagypapának nem volt szüksége. Jól ismertem a járást. Ennek a lepukkant falunak minden zugát bejártam akkor… Lehajtott fejjel jártam az utcákat, már sötétedett. Kirázott a hideg, ahogy elment mellettem egy autó, hűvös szellő csapott meg. A hó lassú táncra kapott a gyenge szélben, az ég sötét volt. Csupán csak az utcai lámpák fényei világították meg az egész falut, ahogy az égre pillantottam, fintorognom kellett. Csillagok.
Telefonom rezgésére lettem figyelmes, zsebembe dugott kezemet kihúztam, megnéztem a kijelzőt. Anya. Visszaadta a telefonomat, hogy mikor Stratforba érek, hívjam fel, hogy minden rendben van e, és azért, hogy tudjuk tartani a kapcsolatot. Lefordultam a sarkon, nagyobb léptekben haladtam. Az utca forgalmasabb volt, mint az eddigiek, de nem nagyon törődtem vele. Csak az járt a fejemben, hogy nem gondolt rám.. Csak magára, hogy neki jó legyen. Elküldött ide, még csak meg sem hallgatott.
Egy pillanatra megtorpantam, amint elsuhantam egy jól ismert lépcső mellett. Visszatolattam, telefonom türelmetlenül rezgett még mindig kezemben. Lenéztem lábaimra, lábfejemmel elsöpörtem a havat a földről, egy mosoly szökött arcomra a betonba öntött csillag, és az aláírt nevem láttán. Felemeltem a fejem, a lépcsőre pillantottam.. Hideg esték és hosszú, fárasztó, de élvezettel teljes napok emléke kötött hozzá. Megpillantottam kiplakátolt üvegajtaját résnyire nyitva lenni, felsóhajtottam. Kezemet végighúztam a korláton, felugráltam a lépcsőn és halkan belöktem magam előtt az ajtót.
)@Fluttii: :))<3
nagyon tetsziiik :D:D
mindegyik csak veszekedni tud :P
szerintem maradjon a név!:P igazán egyedi, ilyet biztos senki nem ad a történetbeli "csajának" :P
@adriana: örülünk nekii *_* naigen.. balhésak! :D Hát ilyet biztos nem..:"D
szerintem is maradjon a név:))
@Kicsi_Hell: :)
a csajsziról annyira egy film jut eszembe..és olyan gáz,hogy nem tudom a címét:/ am a néven mosolyogtam egy jót:) ügyikvagytook!!:) sietnisietnii! <3
Az, hogy imádom, szerintem gyenge kifejezés :// nem...ezt nem tudom szavakkal kifejezni. már most elvarázsoltatok ezzel a résszel, így izgatottan várom a továbbiakat*-*
a név pedig maradjon, nekem nagyon tetszik és egyáltalán nem zavar. :))
gyenge vagyok én már ahhoz, hogy másképp kifejezzem mennyire imádom *--* <3
@JBija: milyen film?:D ha eszedbe jut, oszd meg velem is! :D na mi nem csak mosolyogtunk... köszönjüüük :) igyekszünk ;)
@Bianka: már most?:$ *_* Sietünk velük ;$ biztos? így csak megkönnyítitek a dolgunkat. . :D
@wonderfull_life: MI MEG TITEKET! BUHAHA <3
először tökre nem vágtam mi van :O azt hittem a csajnak ordibálnak be hogy Justin. XD na de aztán levágtam hogy van ez. éééééssss IMÁDOM *___* <3 milyen jó kis történet he :D jól ki lett találva *.* alig várom a többit is :D szóval gyorsan velük (L)
annyira jó :) kicsit meglepődtem, hogy Justin Bieber a főszereplő, de lehet hogy nem kellett volna... tényleg, mondtátok, hogy ő lesz? :D annyira figyelmetlen vagyok :$ mindegy. szuper lett. gyors kövit :PP <3
@Meliii*: hahahahahha:DD Mi meg titeket<3 Köszönjük:) 2 naponta(L)
@Szisszy95: Hogyhogy?:O Fanfiction. Nem olvastál még ilyet tőlünk(?) ? :O Mindegy:$:"DD Köszönjük:) Elvileg csütörtökön:D<3
Fuu!! :DD IMÁDOM.a név meg maradjun csak :PP
@Sophie: MI MEG TITEKET! <3 jóóóóóóóóó:D Köszönjüüük :$
hm..nagyon előre ugrottunk + Justin Bieber a főszereplő aztaa:D egy szuper fanfiction lesz;) kíváncsivá tettetek, várom a folytatást *.*
Sziasztok:)
Most úgy mosolyognék,de nem tudok-kihúzták a fogam,és örülök ha valamit tudok enni,a mosolyt már erőltetni sem tudom. A bal arcom kb. úgy fáj,mint ha tűt szurkáltak volna bele. De amint elolvastam,hogy Justin egyből elmosolyodtam. Amint ez eszembe jut mindig csak mosolyogni tudok. De hiszen Jézusom! Justin! Olyan rég olvastam bármelyikőtöktől Justint,hogy elképesztően feldobtátok a napom :)
Pattie szerintem túlzásba vitte,mert-lehet,hogy nagyképű a fia,de mindent megad neki.
Kicsit beképzelt szegény gyerek,de tudom,hogy jobb lesz:D
Annyira örülök*-*
Imádom már most:)
Mondtam,hogy itt leszek mindig-most már. ;)
Siessetek*-*
@frukiiii: A prológus az egy bevezető:) Nem számít "első résznek" hiszen, az egy visszatekintő, vagy valami összefoglaló bevezetés esetleg a szereplőkről, vagy a történet legeleje :) az első résztől kezdődik az egész történet:) Örülünk, hogy tetszik!:) Sietünk<33
@Vivi: Jaaaaaaaaaaj, te szegény :( Jóbbulj. hamar! Gyorsan! Jajj de fájhat.. :( És köszönjük:) Hát, naja.xd Justin elég hisztis volt. Az volt a lényeg..!:DD Mi meg titeket<33 Szavadon fogunk!;) Sietünk<3
Jhuuj. De meglepődtem.. Aztaa. :||
Ez kellemes csalódás volt. Nagyon tetszik már most. :$
Előre imádom. :]]
@Dotti.: nem értem miért vagytok így meglepődve... :D haha. Úgy érzem.. egy új Justint fogunk alkotni. trololo:D Azért örülünk, hogy tetszik:)) *cukipirulóssmájli*
Ez valami iszonyatos jó :$ én már most imádom, és nagyon várom a folytatást.:) siessetek vele.:P :) ♥
@floo: Köszönjük szépeeen *_* mi meg titeket :) igyekszünk vele! <3
Engem nem zavar:DD annyira jó*-* am..valahogy így képzelem el, h ez fog történni vele..előbb vagy utóbb... siessetek<3
@Anita: Király! :D köszönjüük *_* OOO tényleg?:D igyekszünk <3
Justin és Keith. Már most felejthetetlen. xDD Sajnálom, képtelen vagyok nem a fiúra gondolni..xD a Keith az egyik kedvenc filmem, így khm.. nehéz lesz.:D
Amúgy. Imádom. nem kicsit. Justin egy tahó. Keith pedig képes rá.
Csak ennyit akartam.:)
Imádlak titeket!♥
Lily
@Lily Morgan: trololo, ne csináld már..:D:DXD lecseréljük?:( most komolyan..:( Jómindegy.
Egy imádni való tahó;)
Mi meg titeket<3
nagyon jó lett :)
@Macika2000: köszönjük:)
@Aylar: Nem kell.:D csak ne csodálkozzatok, ha néha- akaratlanul is- fiúval képzelem el smárolni Justint..:$ Ilyen még úgysem volt:D:D:D
Engem se zavar a név . Már most imáádom*-* siessetek <33
@Lily Morgan: jó hagyjál Lily Morgan XDDDDDDDD ez nagy:D Pontosan, ilyen úgysem volt még az tutifix xdd
@_Szasza_: Hála..:"DD Mi meg titeket<3 őőő Csütörtök(?)<3
imádom:D
nem zavar a név, én azt hittem unisex:D
siessetek!♥
@Chupa_Chups: mi meg titeket! <3 biztos nem?:D jó, legyen unisex XDD igyekszünk! :D
hát a név.. üt, mint állat :D dehát nem zavaró :) én még mindig Nason-feverben vagyok, de remélhetőleg ezt is ugyanúgy megszeretem.. :) Imádom az első részt, csak így tovább ;D siessetek..>3
@StoryZona: Azt gondoltamxdd Kívánom, hogy ne múljon el! Sose! Mindig az életed része legyen, ahogy nekünk is!! Majd lesz másik fívör és azzal megosztoznak a helyen ;D:"D Sietünk>333333333 (ezegyújszív?:"D) fordított. nagyon zsírkirály ám!
nem, és nagyon sajnálom :$ nekem az első, amit tőletek olvastam, a Míg a halál el nem választ volt :$ hupsz :$ de amúgy tényleg csak annyi, hogy azt hittem ti jobban szeretitek a kitalált szereplőket, akiket magatok formáltok, de nekem ez a megoldás is nagyon tetszik, bár Bieber iránt eléggé közömbös vagyok :$ ^^"
bocsi az előző @Aylar-nak ment :$ ^^"
@Aylar: hmm.. tudoméén xD ez ilyen 'énféle' baromsáág..nomeg, szerény baráti körömben is ezt használják.. feltaláltaam xD ezt ilyen fejreállított szívnek kell elképzelni :D
engem nem zavar a név! angliában meg amerikában sokszor adnak lánynak férfinevet :D
Engem sem zavar a név *-* juj, de jó rész lett :D Nagyon siessetek! :)Imádom :) <3
húúh hát ez valami eszméletlen :)imádom*.*és még egyszer imádom*.*nagyon várom a következőt !!:)♥ engem a név nem zavar szerintem tök jó :)
ui.:BOCSÁNAT én tényleg nagyon sajnálom hogy úgy írtam le mintha egy ember írná pedig nem úgy akartam még egyszer BOCSÁNAT !!:(:(
@Wowcsajszi: Biztos, hogy nem?:D Nagyon örülnénk neki, ha nem zavarna ám..:DD
@Tatiana: Tutika? Köszönjük széééépen *_* Nagyon sietünk! Én meg téged <3
@vattacukor6: Nagyon köszönjüüük *_* Mi meg titeket! <3 Csütörtökre várd ;) Tutibizti?:D ps: Semmi baj.. Csak nem szeretjük, hiszen a kettőnk műve! :) Az előző blogunkban már elmondtuk, azt hittük itt nem lesz probléma :D <333333 Semmi baj!
Olyan jól esik, hogy olvashatom az írásaitokat! Elképesztő! Nagyon tetszik. Justin <3 . kíváncsi vagyok, hogyan és milyen körülmények között fognak találkozni KEITH-el. Szerintem a név aranyos és különleges(megmosolyogtatott :D)! Csak így tovább!
XoXo :$
í@Katie: Nekünk meg az esik jól, hogy itt vagytok és olvassáűtok! Köszönjük! Nagyon örülünk neki. Biebs <3. Meglátjuk ;) Hát igen... Igyekszünk! :) Puszii <3
írtam a régi blogba!!!(whochangedmylife az utolsó három réész)
Nem zavar a név :)
Egyébként....Uristeeeen. DE imáádddoooom! *_*
Gyorsan köviit!
Puszi <3
@StoryZona: *___* megnézem! :D
@Leila: Tutkedáj ?:D *___* Mi meg titeket <3 igyekszünk! pusziii <3
Megint Justin*.*
Nem zavaró a név, nekem elsőnek le se eset. :DD
Már imádom!Gyorskövit. :D
júúúúúúúúúúúúúúúúúúj.*-*
ejnye ez az új Justin..még hogy falu?
nagyonjólett.*-*
éés siessetek.<33
Sziasztok!
Tegnap találtam rá a blogotokra és egyszerűen le vagyok nyűgözve! A prológust elolvasva már azonnal felkeltettétek az érdeklődést, ami nagyon fontos és remélem, hogy a történet folyamán ez nem fog elveszni!;) A megfogalmazásaitok, a szavak használata egyszóval minden nagyon jól összeillett a bevezetőben. Ott még nem is kell nagy eseményre számítani, elég, hogyha elkezditek a sztori felvázolását.
Most pedig rátérnék az első fejezetre. Már a címe is igencsak passzol a részhez. (erre mindig figyeljetek!) A könyvek regények vagy novellák ez esetben teljesen mindegy, hogy melyikről van szó, a lényeg annyi lenne, hogy minden történet valami váratlannal kezdődik. Olyan esemény, ami eltér az eddigi megszokottból, éppen erre figyel fel az olvasó és kíváncsi arra, hogy mi volt előtte és mi miért változott meg az előzőekhez képest. Érdekes, hogy két szemszögből mutatjátok be a történetet. A lány neve számomra cseppet sem furcsa, hiszen ez így helyes! Miért is? Mert ettől a kis plusztól lesz a történet a tieteket ugyanis ki olvasna olyan sztorit, ahol a szereplőnek átlagos neve van? Valahogy hamar elvesztené az érdeklődést. Így ráadásul emlékezni fognak rá, ehhez is a bloghoz is hozzá tudják kötni.
Az pedig, hogy a másik főszereplő egy híresség - szerintem jó is meg nem is. Azért jó - talán mert így többen elolvassák és már "ismerik" annyira, hogy ne kelljen nektek komoly jellemet kialakítani a számára. Persze én magam is írok egy hírességről szóló sztorit (Eric Saade), akkor meg minek papolok itt? :) Csupán azt szerettem volna ezzel leírni, hogyha ragaszkodtok a népszerű énekeshez,legalább a karakterét teljes egészében ti formáljátok, alakítsátok! Írjátok le, hogy ti milyennek képzelitek el őt!
Nem tudom, hogy írtatok-e eddig olyan történetet, amelyben nem szerepel sztár, de ha igen akkor kíváncsi lennék rá! Én magam is bele kezdtem egy teljesen saját történetbe, ami sokkal nagyobb kihívás számomra, de élvezett számomra megírni! Még igencsak kezdetleges, de ha van kedvetek érdekelne a ti véleményetek is!
Ezzel a "pár" sorral csak azt szerettem volna leírni, hogy mit gondolok erről a blogról!
Gratulálok hozzá, ügyesek vagytok!
Csak így tovább és sok szerencsét kívánok a továbbikban! Maradok az olvasóitok és izgatottan várom, hogy mivel fogtok meglepni!;)
Love, Cassie
lányok, elmerjem kezdeni olvasni...? a múltkoriba is annyira beleéltem magam, h az hihetetlen és akkorát csattantam a végén.. remélem ez happy lesz ;)
óó szia hello, itt vagytok a keresőbe. :D
@CassieCaason: Szia! Először is... Nagyon köszönjük a dicsérő szavakat, igazán jól estek..! Hogy őszinte legyek, amennyire jól esett, annyira lepett is meg.. Soha életemben nem oktattak még ki ennyire, mármint.. érted. Szinte teljesen, száz százalékig biztos vagyok benne, hogy egyetlen blogomat/blogunkat sem olvastad még, de azt hadd közöljem, hogy nem most kezdtük!:) Azt hiszem ez a színvonal már elvárt tőlünk és talán tudunk még többet is.. A címmel mindig bajban vagyunk, úgyhogy, ha itt maradsz, tuti fogsz benne találni hibákat, mert az kb "ahogy-esik-úgy-puffan" nálunk! :D Azért estünk kicsit kétségbe, mert a lány neve igazából fiú, mint azt már mindannyian tudjuk, és kicsit furcsa lett volna... Ugyanúgy, mintha a csaj neve lenne Justin vagy éppen Eric. (ennyire hülyék nem vagyunk ám :D) Ha nagyon érdekel ez a híres énekes cucc, -Sajnos Aylarét már nem- de az én blogjaimat akármikor megnézheted. Justin nem az első történetem/tünk főszereplője és mindegyikben másik jelleme van. Elhiszem, hogy jót akarsz, és iszonyúan köszönöm, hogy figyelmeztetsz, csak nem értem a gondolkodásodat.. :) Biztosan csak én vagyok hülye! :D Egyetlen olyan blogunk volt (mindkettőnknek), ahol mindenki kitalált személy, az előző blogunk. A főoldalon középen megtalálod, de, ha mégsem : whochangedmylife.blog.neon.hu/ nem tudom mióta blogolsz, írsz, vagy hívjátok ti akárhogy is... :) De csodálom, hogy tudtál egy ennyire kifejtős komit írni! Én köszönöm ezt neked! :) Remélem az elkövetkezendő időkben is -legalább- ennyi pozitívumot fogsz az írásunkban találni, ígérem, ha lesz időm, megnézem a blogodat! Biztos nem lehet egy idióta utánzat, ha így fogalmazol! :) Nagyon köszönünk mindent! Ha már itt maradsz, azt jegyezd meg.. :) Meglepetést a legváratlanabb helyzetekben... Mindig tudunk okozni! ;)
Love, Lallita
@Reni.: Megint*_* Na, az király! :D mi meg titeket <3 sietünk vele!
@Bubble97: vááááááááááááááá*_* Nem sokáig lesz ám szerintem ilyen XD köszönjük szépen! :) igyekszünk <3
@Nina1996: KEEEEEEEEZD! KÉRLEK! KEZDEL! :D Hmm.. A végét szerintem még mi sem tudjuk... De azért még.. ;) Meglátjuk!:D
@Fluttii: hát te hülye vagy! :DDDDDDDDDDDD Aylar szakad.:DDD
Sziasztok! Nagyon de nagyon jó a blogotok!!! :)
Lenne egy kérdésem: a hátteret, hogy tudtátok ilyen szupira megcsinálni, vagyis hogy lehet változtatni a hátteret?(nekemisskelliylen!!!) Előre is köszi a választ! Bye-bye: Girlindreamworld
@girlindreamworld: Először is köszönjük!:)) Aranyos vagy. Másodszor; egy kis html játék;) Szerintem, kérj meg valakit, hogy segítsen. Olyat, aki ért hozzá! Lehet, hogy az oldal készítői nem biztos, hogy tűrik, ha nagyon belekontárkodsz a dolgokba.. bár ki tudja. Jobb az ilyet megelőzni:) A családomban van egy ilyen személy -szerencsére- aki ilyenekkel foglalkozik. so.. ügyesen megtanította nekem:) Még egyszer köszönjük! :)
Ahh ez rohadtt joo ! :DDEngem szemely szerint nem zavar a nev...ettol cak meg egyedibb :)
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
Istenii. *.* ( L )